Nem hirdetés.

Community.

hirdetés-advertisement

hirdetés-advertisement

Friday, April 5, 2013

legjobb női parfüm és története,legjobb női parfümök nevei

Mitől oly izgalmas, bódító egy cseppnyi parfüm?

ELŐSZÓ
Miért hatnak ránk egyes illatok különös erővel? Felkavarnak, vagy épp megnyugtatnak. Mi táplálja a vágyakozást, amely arra késztet, hogy még és még, újra és újra magunkba szívjuk egy parfüm illatát?
Cseppjében a természet egésze. A tenger sós fuvallata, a mezők üdesége, az erdők súlyos csendje, mélyről feltörő melegsége. Cseppjében önnön természetünk. Vágyak, álmok, emlékek. Az illatokban lelkünk tükröződik vissza. Ezért ne keressen két egyforma cseppet. Nincs. Éppúgy, ahogy nem létezik két egyforma hangulat, érzés, sors sem.
Egy parfüm két ezer év, több száz összetevőjéből áll. Gyümölcsök, virágok, mohák, kérgek, állati nedvek tucatjai keverednek egymással utánozhatatlan harmóniát alkotva.
Könyvünk segít eligazodni az illatos cseppek tengerré duzzadt áradatában. Segít felfedezni saját illatunkat, a csak nekünk komponált parfümöt. Mert mindenkire vár egy csepp, amelyről méltán gondolhatja: ez az ő egyéniségének, létének, vágyainak eszenciája.

Megszületett Vénusz: a szépség és az illat
Illat az egész világ - mondhatnánk Shakespeare után szabadon. S nem is túloztunk nagyot. Aki kijárja alábbi parfümiskolánkat, láthatja, milyen jelentősége van az illatok világának mindennapi életünkben, mennyire része személyes és társasági kapcsolatainknak, milyen fontos lehet egy ország gazdaságában, hány és hány költőt, írót, művészt ihletett meg az ókortól napjainkig, hogyan segítette elő a tudomány, a kémia fejlődését. A parfümtörténet egyúttal egyetemes emberi kultúrtörténet is. A „tantárgyak” közül persze mindenki kedvére válogathat, itt semmi nem kötelező. Természetesen felelni, vizsgázni sem kell, de szorgalmas diákunk - az érdeklődő olvasó  talán tudatosabban fogja kiválasztani a számára megfelelő illatot, parfümöt és egyéb illatszereket. Fogadjuk be hát stílusosan cseppenként az izgalmas és főleg illatos tananyagot. Jó tanulást, jó szórakozást a parfümiskolához!
EGY CSEPP BIOLÓGIA
Amit a szaglásról tudni kell
ILLATSZERTAN 1.
Miért illatozik másként a parfüm a kipróbálásnál, mint otthon?
A parfüm illat nagymértékben függ a környezettől, amelyben észlelhető. Mivel a parfümöket általában egy illatoktól átitatott drogériában próbáljuk ki, ezért máshogy hatnak, mint semleges illatú környezetben, így otthon is. Szerepet játszik még a hőmérséklet-különbség és a levegő páratartalma is. A fő ok azonban az, hogy mindegyik parfümnek saját illatérvényesülési ideje van, és sajátos jellegét csak egy bizonyos idő után fejti ki.
Hajlamosak vagyunk öt érzékszervünk - látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás  közül a legkevésbé fontosnak ez utóbbit vélni, holott ez a legősibb és a tudatalattinkra legközvetlenebbül ható érzékelésünk. A szagok rendkívül fontos szerepet játszanak életünkben. Az emberi test sajátos illatkibocsátó mirigyekkel van ellátva. Ezek nagy része a szexuális vonzalommal és izgalommal kapcsolatos  általában serdülőkorban kezdik el működésüket, de az illatok más tevékenységeinket, érzelmeinket is befolyásolhatják. Fontos szerepe van a táplálkozásban is, hiszen egy étel ízével és illatával együttesen gyakorol ránk hatást. A szagérzékelés károsodásakor az ételeket akkor is ízetlennek érezzük, ha az ízlelőbimbók nem érzéktelenek. Az aromaterápia reneszánszával, a füstölők és párologtatók divatjával  az illatok gyógyító, nyugtató, lazító szerepe is egyre ismertebb.
A szagérzékelés jelentőségére utal az is, hogy egyéb, közvetlenebb érzékelési lehetőség hiányában a szag válhat az ember fő információforrásává.
A látási és hallási érzékietekkel szemben - amelyek sokkal kisebb agyterületre korlátozódnak  a szaglószervek az agy sok részével tartanak kapcsolatot, s a szaglás hátterében álló kapcsolatrendszer sajátossága, hogy fejlődés lélektanilag a legősibb agyi területeken összpontosul. Ezek a struktúrák állnak az érzelmek és a szexuális viselkedés hátterében is. Ugyanis a szagló érkező idegpályák többsége az agynak olyan ősi, központi területén végződik, amelyek régen a primitív érzelmi és szexuális viselkedést szabályozták.
Ez nem pusztán árkérdés, bár kétségtelenül a parfüm mint a legnagyobb koncentrációjú illatszer a legdrágább. Az alkoholos-vizes keverékekben a koncentráció nagysága szerint így alakul a sorrend: parfüm (extraktum) - Eau de Parfum, Eau de Toilette, Eau de Cologne. Némely nő túl bőkezűen bánik illatszerével, ezért a nagyobb üveget kedveli. Legyen takarékos - a kevesebb néha több.
ILLATSZERTAN
 Parfüm vagy kölni?
Egy illatszerész több ezer szagot tud megkülönböztetni és emlékezetében tartani képességéről: a szagokat több millióval kisebb koncentrációban is megérzik, mint az ember. Számunkra meglehetősen nagy koncentráció szükséges a szagok fölismerésére, mert szaglószervünk nem különösebben pontos. (De az állati élet örökségeként meglehetősen érzékenyek vagyunk a gáznemű anyagok iránt: pl. ha csupán két milliomod milligramm kámfor van egy liter levegőben, már érezzük.) Az egyes szagok közötti különbséget azonban sokkal jobban meg tudjuk állapítani. A szagok azonosításának képessége a gyakorlással gyorsan nő. Például egy illatszerész több ezer szagot tud megkülönböztetni és emlékezetében tartani. A hivatásos borkóstoló csak akkor emeli szájához a poharat, ha már teljesen átérezte a bor illatát, ugyanis a bor bukéja éppolyan fontos minőségi ismérv, mint az íze. E szakma képviselői olyan fejlett szagérzékelő képességgel rendelkeznek, hogy számos borfajtát meg tudnak különböztetni pusztán az illatuk alapján. Az átlagember számára nem csak nagy koncentráció szükséges a szagok felismeréséhez, hanem ismert az is, hogyha egy szaganyagot folyamatosan adagolunk, akkor hamar megszokjuk, és ezt a szagot tovább nem érzékeljük. Pl. az illatszergyárban dolgozó ember, amikor reggel belép a munkahelyére, egy ideig érzi az illatot, de a szagokkal szembeni fogékonysága fokozatosan csökken, majd megszűnik. Nap mint nap megismétlődik. (Szerencsére ez a kellemetlen szagokra is igaz.) Ez a megszokás a szaglószőrök receptorainak (ingerfelfogóinak) telítődéséből adódik. Kis szünetre van szükség, amíg a szóban forgó illatot újra érezzük. Ezért kell csínján bánni a nagy koncentrációjú, át-ható illatú parfümökkel is: lehet, hogy mi már nem is érezzük a „túladagolást”, de új környezetünket „megcsapja” a körülöttünk szálló, tolakodó illatfelhő.
Szaglóképességünk sajátosságait - beleértve fogyatékosságait is - a parfümipar szakemberei pontosan ismerik, az illatok megkomponálásánál figyelembe veszik.
Mindenkinek vannak kedvenc illatai, ám az egyes illatok iránti vonzalom az életkorral is változik. A kisgyermekek az édes gyümölcsillatokat, például az eperét szeretik a legjobban. Nem véletlenül gyártanak gyümölcsillatú radírt, ceruzát, játékszereket. A gyerekek egyébként még érzékenyebbek a szagokra. Ha tízévesnél fiatalabb gyerekeket erős, de ismeretlen szagoknak teszünk ki, akkor ők már valamivel kisebb koncentrációban érzékelik őket, mint a serdülők, és jóval kisebb koncentrációban, mint a felnőttek. A serdülők már kevésbé vonzódnak az édes szagokhoz, és inkább az erős, illatokat kedvelik, például a pézsmáét és a szantálfáét. (A szantálfa Ázsia forró égövi vidékén honos, igen értékes, illatos fa, a pézsma a legtöbb állatfaj szexuális illatának egyik összetevője.) Nem véletlenül alkalmazzák ezeket az anyagokat különféle illatszerekben.


Lehet a parfümöt hígítani, ha túl erősnek találjuk?


Igen. Alkoholban hígítható, de csak kb. 90%-os, desztillált vízzel hígított alkoholt használjunk.

Népmesék visszatérő motívuma, amikor a félelmetes óriás a rejtőzködő mesehős közelében felkiált: „Emberszagot érzek!” A Rózsa vitéz című magyar népmesében egyenesen így mennydörög: „Cih!Milyen Ádám-bűz van itt!”
Egy fiatal lány illatát így jellemzi Patrick Süskind, a méltán világhírű regény, A parfüm szerzője: „Üdeség volt ebbe az illatban, de nem a citrom vagy a narancs üdesége, nem is a mirháé, a fahéjé, a fodormentáé vagy a nyírfáé, a kámforé vagy a fenyőtűé, nem hasonlított a májusi esőre sem...; melegség is volt benne, de nem olyan, mint a bergamott, a ciprus vagy a mósusz, nem olyan, minta jázmin, a nárcisz, a rózsaszirom, s nem, mint az írisz... Ez az illat kétféle dolog keveréke volt: illékony és nehéz egyszerre, de mégsem keverék, hanem egység, hozzá még így gyengéden is szolid és erős, mint egy darab vékony, csillogó selyem... de nem is selyem: inkább, mint a mézédes tej, amiben piskóta ázik - ezt aztán a legjobb indulattal sem tudta volna összeegyeztetni: tej és selyem! Ez az illat érthetetlen, leírhatatlan, besorolhatatlan... ” (Farkas Tünde fordítása)

Nemcsak általában az embernek, a homo sapiensnek van tehát jellegzetes szaga, de minden egyes embernek is sajátos, egyedi, az életkorral fokozatosan változó illata van, ami összefügg szexuális vonzerejével, erotikus kisugárzásával, így beszél erről Kertész Ákos Makra című regényében a főhősnő, Vali: „... teljesen elfelejtettük a lényeget, az alapvető biológiai törvényeket; hát lehet valami fontosabb annál, hogy szeretjük egymás szagát? Azt hiszed, nem ezen múlik a többi is, azon, hogy a sejtjeink, a hormonjaink, a nedveink és a pórusaink minősége között valami azonosság van?”
A jellegzetes csecsemőillat a gyerekkor folyamán lassan eltűnik, és a serdülőkorban egy felnőttesebb illatnak adja át a helyét, amikor a nemi érés kezdetén a bőr apokrin- és faggyúmirigyei megkezdik működésüket.
A szaglás aktív érzékelés, ugyanis csak akkor érzünk szagot, ha lélegzünk. Ha lélegzetünket visszatartjuk, akkor sem érzünk semmit, ha egyébként az első lélegzetvételkor az erős szag szinte megcsapja orrunkat. A fokozott ütemű, gyors és rövid belélegzéssel viszont fokozhatjuk a szagérzékelést - ez a „szimatolás” vagy „szaglászás”.
Minden egyes embernek sajátos, egyedi, az életkorral fokozatosan változó illata van, ami összefügg szexuális vonzerejével, erotikus kisugárzásával
EGY CSEPP HIGIÉNIA
Pár csepp víz
Mosakodik tetőtől talpig tisztálkodik forrás vizében, hosszú haját végigsimítja megfésülve vállára ejti.
A higiénia az egészségtan átfogó jelentése mellett az egészség megőrzésére, a fertőzések elkerülésére irányuló tisztaságot, illetve ennek előírásait jelenti. Bizony, a higiéniát évszázadokon át szinte teljesen elhanyagolták. Jóllehet háromnégyezer évvel ezelőtt a távoli kultúrákban a tisztaság, az ápoltság a mindennapi élet része volt, ám ez feledésbe merült, s még a XVIII-XIX. századi „fejlett” Európában is hihetetlenül háttérbe szorult.
Már az ókorban léteztek - elsősorban vallási jellegű - higiéniás előírások és intézkedések. Hátterükben valószínűleg keserű tapasztalatok álltak, azaz már Mózes (i. e. XIII. század), Hammurabi (i. e. 1792-1750) és Hippokratész (i. e. 460-377) sem öncélúan vagy csupán az istenek kedvéért foganatosított étkezéssel és tisztálkodással összefüggő előírásokat.
A sötét és főleg „piszkos” középkorban „lészen a drága illat helyében büdösség” (Ézsaiás, 3.). de még ez lett volna a kisebbik baj; a pusztító pestis- és kolerajárványoknak kellett volna felhívni a figyelmet a tisztálkodás és a közegészségügy fej-lesztésének szükségességére. Hogy mi okozta a „fekete halált”, arra álljon itt magyarázatul Egon Friedell leírása a tipikus középkori városról: „.4 kövezés nyomorúságos volt, azaz mintha ott se lett volna: el lehetett süllyedni a piszokban és a sárbán... A házak szabályos tartozéka mit a kapu előtt emelkedő te- kintélyes trágyadomb: a főtereken állt a többnyire egészségtelen húzókút. Továbbá szokás volt mindent az utcára dobni: hulladékokat, szemetet, döglött állatokat. ” (Vas István fordítása)
Hogy a járványok és a közegészségügy katasztrofális színvonala között összefüggés lehet, erre nemigen gondoltak akkoriban. Különben változnia, fejlődnie kellett volna a higiéniának. A korabeli leírások azonban másról tanúskodnak. Már a XVIII. század Párizsában járunk, de úgy tűnik, a „tisztaság” szempontjából akár a középkorban is lehetnénk. Patrick Süskind igen érzékletesen és kíméletlenül így ír az ottani viszonyokról könyvében: „Akkoriban ...a városokban számunkra, mai emberek számára szinte elképzelhetetlen bűz uralkodott... Bűzlöttek a folyók, bűzlöttek a terek, bűzlöttek a templomok, bűzlött a hidak alja, és bűzlöttek a paloták.

Az illatos fürdők, krémek és balzsamok teljesen feledésbe merültek az évszázadok során
A paraszt ugyanúgy bűzlött, mint a pap, a kézműves legény éppúgy, mint a mesterné asszony, bűzlött az egész nemesség, beleértve a királyt is - ennek ragadozó állat szaga volt, a királyné pedig úgy bűzlött, mint egy öreg kecske, télen-nyáron egyaránt. ”
Hogy lehetett ezt kibírni? Nyilván a szagérzékelés korábban említett sajátossága, a megszokás, a szaglóérzék átmeneti elvesztése áll annak hátterében, hogy a középkori városlakó vagy a XV. Lajos korabeli francia képes volt ilyen körülmények között élni. De meglepő módon éppen ez a tisztátalanság járul majd hozzá a francia parfümipar felvirágzásához.
S már a múlt században vagyunk, amikor még mindig asszonyok ezrei halnak meg a gyermekágyi láz következtében, amelyet tudvalevőleg a nem higiénikus körülmények közötti szülések miatt létrejött fertőzések okoztak egészen addig, amíg a magyar Semmelweis Ignác (1818-1865), „az anyák megmentője” rá nem jött: az orvosnak kezet kell mosnia!
Miért kell a tisztálkodásról beszélnünk fő témánk, a parfümök kapcsán?
A test illata szinte mindent elárul az ember lelkiállapotáról, egészségéről.


A természetes testszagot az emberiség régóta próbálja illatszerekkel eltüntetni, módosítani vagy elfedni. Ez mindaddig nem baj, amíg nem a mosdatlanság, s az ebből adódó kellemetlen testszag elfedésére szolgál, mert bizony számos példa volt erre is. Az a bizonyos bűzlő francia királynő pl. előszeretettel parfümözte magát - sejthetőleg hiába. Mi a kellemetlen testszag oka? Bizony leggyakrabban a nem kielégítő higiénia. A mosdatlan test áporodott izzadságán bakteriális folyamatok indulnak meg, az így keletkező anyagok szaga az elviselhetetlenségig kellemetlen tud lenni. A kezelés egyszerű: kiadós fürdő vagy zuhany és mindennap tiszta fehérnemű.
Nincs az a csodálatos és méregdrága parfüm, ami ezt pótolhatná. Minden illatosítónak tiszta bőrre kell kerülnie, ha egyáltalán kerül, ugyanis vannak olyan kultúrák is, ahol sokkal nagyobb mértékben hagyatkoznak a természetes, persze tiszta testszagra, a test és a lehelet illatából adódó információkra; az eredeti illat ugyanis sokat elárul az egyes személyek lelkiállapotáról, egészséges vagy beteg voltáról, vagy akár társadalmi helyzetéről.
EGY CSEPP PSZICHOLÓGIA
Illatunk lelkünk tükre?
Amikor a fentiekben a szaglásról mint érzékelésről beszéltünk, már érintettük a lélektan egyik nagy területét, az érzé- keléspszichológiát.
Ma már mindenki ismeri azt a tényt, hogy az egészséges és harmonikus személyiség kialakulásának legfőbb feltétele az anya és gyermeke közötti szoros kapcsolat, a lehetőleg minél hosszabb ideig tartó szoptatás. Az újszülött még nem lát, legfeljebb fényingerek érik, így egyéb érzékszerveire kell hagyatkoznia. A csecsemő az anya testének illatára reagál a legélénkebben. Amikor a csecsemő szopik, arcát a mellbimbót körülvevő illatképző mirigyek tömegébe nyomja. A kel-lemességérzet kölcsönös, hiszen a csecsemőillat mindenki számára kellemes, minden anya ismeri a csecsemők jellegzetesen édes illatát, saját gyermekének szagát pedig különösen kellemesnek találja, ami számára további örömforrást jelent, amikor gyermekét magához öleli. A csecsemőszag tehát erősíti az anyai ösztönt, az „anyaszag” pedig hozzájárul a kisgyermek számára nélkülözhetetlen kötődéshez, biztonságérzethez.
Az, hogy egy szag jó vagy rossz, pozitív vagy negatív emóciókat kelt-e, nem mindig objektív: hosszan tartó tanulási folyamat eredménye; mint annyi mást, azt is ellessük szüléinktől, környezetünktől, hogy mire fintorognak undorral, és mit szimatolnak élvezettel. Ezt támasztja alá, hogy a szag érzékelések némiképpen kultúránként változnak, egy távol keleti ember számára nem ugyanazok az illatok keltenek kellemes vagy taszító érzést, mint egy nyugat-európai számára. Az illat-szag-bűz skálán nem ugyanazok az érzetek helyezkednek el az egyes embereknél sem, ezt még bizonyos egyéni tapasztalatok, sokszor tudatalatti emlékek is befolyásolják. Rögzülhet például egy nem is túl kellemes szaghoz pozitív vagy a többség számára illatnak ható érzékeléshez negatív viszonyunk. Bevésődéseink végül is személyes, családi, kulturális környezetünk, múltunk, élményeink függvényei.
Sokszor nem is vagyunk tisztában azzal, miért vonzódunk egy emberhez; külseje, alakja, személyisége, orgánuma ragadott^ meg bennünket. Egy biztos: a másik sajátos, csak rá jellemző testszaga és az ehhez adódó, általa használt illatszerek tudattalanul is befolyásolják érzelmeinket, szexuális vonzódásunkat. Mindezt jól tudja a kozmetikaipar: az egész illatszergyártás a szagérzékek gondosan kiszámított ingerlésén és ezen keresztül a szexuális vonzalom remélt kiváltásán alapszik.
Lehet, hogy olykor két illat szeret egymásba?
EGY CSEPP NYELVTÖRTÉNET
Tud Ön arabusul?
Amikor a parfümről, kölniről beszélünk, nem kerülhetjük ki azt a kérdést, honnan is származnak, mit is jelentenek eredetileg ezek a szavak?
Témánk főszereplője, ez a nagyon franciásan hangzó szó, a parfüm bizony latin eredetű: a per fumumból (füstön át, füst révén) származik. Az isteneknek, hogy kedvükbe járjanak, egyéb áldozatok mellett illatot is ajándékoztak az emberek.
A köznapi ember által gyakran összekevert parfüm és kölni közötti különbségre még visszatérünk, most csak etimológiai szempontból vizsgáljuk meg. Mindegyik változatot értjük és használjuk, mégis - némiképp igazságtalanul - franciául a legelterjedtebb.
A kozmetika és a higiénia is görög eredetű szavak: az előbbi a kozmetikából származik, ami a szépítés művészetét jelen-tette, az utóbbi pedig a higénia, azaz egészség szóból került nyelvünkbe.
Végül említsük meg, hogy a szaglással, a szagérzetet keltő anyagokkal foglalkozó tudományágról szóló első fejezetben valójában a szintén görög eredetű ozmológiáról volt szó.
Az illatok kellemes hatását akarva-akaratlan már az ősök is észrevette. S ha kellemes, miért ne kente volna haját és testét a növények festékanyagával, fűszeres olajával, díszítette volna magát és környezetét illatos virágokkal, miért ne próbálta volna gyógyítani sebeit, bőrét bőrfinomító, gyógyító hatású füvekkel, miért ne választotta volna a nemcsak jó ízű, de jó szagú gyümölcsöket? S ami a fontosabb volt számára: miért ne osztotta volna meg isteneivel ezt az örömet? Természetesen tapasztalatai alapján arra is korán rájött, hogy az, ami büdös, nemcsak kellemetlen, de általában romlott és ártalmas, jobb elkerülni.
Ha a parfümök történetének eredetét kutatjuk, s az írott történelem előtti időkre, azaz ötezer évnél régebbre tekintünk vissza - az illatok múlékonyságát figyelembe véve részben feltételezésekre kell hagyatkoznunk. De maga a per fumum kifejezés is utal arra, hogy megalapozottan állíthatjuk: az ember már réges-régen intenzíven együtt élt az illatokkal, és megosztotta őket isteneivel. A felsőbbrendű hatalomnak mindig a legértékesebb járt: az illatos anyagok az áldozati szertartások részeivé váltak. A Gilgamesben olvashatjuk: „Fölszállott a füsttel az illat, föl az istenek trónusáig / s az égiek sűrű rajokban gyűltek az áldozat helyére. ”
Hamar fölfedezték, hogy hő hatására a gyanták és balzsamok különösen intenzíven hatnak - ez lehetett az egyik legelső kémiai felfedezés §§ ezért tűz fölött melegítették őket, s ezek az illatok per fumum jutottak az isteni szaglószervhez. Ebben már az a felismerés is nyilván benne volt, hogy a szagló érzékszervre csak gáznemű anyagok hatnak. A civilizáció fejlődésével az illatos anyagok foglalták el az állati áldozatok helyét, s valljuk be, ez előnyösebb volt az embereknek is: a hús megmaradt nekik, az illatokat meg ők is élvezhették. A „füst révén” nyert illat így lett az emberiség kultúrkincsének egyik legpompásabbika, s így indult el több évezredes diadalútján.
Primitív népeknél gyakran találkozhatunk növénykul- tússzal és növényistenségekkel. Némelyikük az illatos virágokról azt tartotta, hogy bennük lakozik az isten. Az első parfümfajta a tömjén volt, amely megtestesítette az istent, vagy megpróbált a kedvébe járni, kiengesztelni az édes illattal. Az ősi vallások és az illatok kapcsolatát mutatja a frangipani vagy pagodafa kultusza is. Eredeti hazája Közép- Amerika és a nyugat-indiai szigetvilág. Ennek a gyönyörű, illatos virágú cserjének a virágai olyan illatot árasztottak, mint a híres olasz illatszerkészítő, Mauritius Frangipani parfümje. A XVI. században élt olasz mester először oldotta fel égetett szeszben az illatanyagokat, így tulajdonképpen ő a mai értelemben vett parfüm feltalálója, s az ő nevéből származik a frangipani növény neve is. (Ez az illatkompazfciá volt Medici Katalin és még sok előkelő hölgy kedvenc parfümje évszázadokon át.) A frangipanit Délkelet-Ázsiában, Ceylon szigetén és Indiában szívesen ültetik a templomkertekbe, különösen a buddhisták és a muzulmánok. Virágaival oltárokat, szobrokat díszítenek - innen a pagodafa, illetve templomfa kifejezés. A dél-amerikai Amazonas vidékén is ismerik, az őslakók a frangipani (sukuubafa) tejnedvével hatásosan gyógyítottak súlyos bőrgyulladásokat. Évszázadokkal korábban az indiánok szent növényként tisztelték. Mexikóban és Peruban például halállal lakolt, aki csak megszagolta a frangipanit, ugyanis az kizárólag az istenek áldozati ajándéka volt.
Az illatos anyagoknak és azok készítésének ismeretét bizonyítottan legkésőbb az i. e. IV. évezredre lehet visszavezetni. A sajtolási, kifőzési, szárítási, porítási technika, a zsírban történő oldás, sőt egy egyszerűbb desztillálási módszer már jóval időszámításunk előtt ismeretes volt.

Az ókori szépítkezési és illatosítási szokásokról már több ismeretünk van. Kínától Egyiptomig, a régi Perzsiától az antik Rómáig sok-sok kozmetikai módszert ismertek és használtak.
A jóval a homéroszi eposzok előtt született, agyagtáblákon ránk maradt akkád Gilgames eposz számos sora utal az ie. III—II. évezredbeli mezopotámiai sumer akkád illatosítási szokásokra: „
Az első parfümfajta a tömjén volt, amely a primitív népeknél megtestesítette az istent
A mai ember számára sokszor groteszknek tűnő módon mértéktelenül éltek az illatszerekkel. A tehetősebbek illatosított vízben fürödtek, s nem csak testüket, hajukat balzsamozták, de illatosították ruhaneműiket, ágyaikat, házukat, hintójukat, de még lovaikat is. Feljegyzések tanúsítják, hogy a vitorlákat is illatosították, így aztán még a szél is jó szagot hozott a tenger felől. Ezekről az illatorgiákról többek között éppen onnan van tudomásunk, hogy ránk maradt törvény- könyvek tiltják használatukat. Az ókori uralkodók ugyanis nem vették jó néven, ha országuk drága devizái eltűnnek az illatszergyártó országokban. Athénben és Rómában is léteztek olyan törvények, amelyek tiltották és büntetéssel sújtották a külföldi illatszerek behozatalát. Eszerint már akkor létezett a hazai áru védelme!
legjobb női parfüm és története,legjobb női parfümök nevei
Ilyen tilalom érdekes módon már csak egyszer fordult elő a parfümök történetében: a puritán Angliában, 1770-ben, amikor is szigorú törvénnyel megtiltották mindenféle illatszer és parfüm - mint bűnre csábító, gyakran varázslatszámba menő, titkos és mondén szerek - használatát.
Az illatszerekkel való foglalkozás igen megbecsült szakma volt, amit gyakran papok, orvosok vagy más tanult személyek űztek. Az illatszergyártás sokáig a gyógyászathoz tartozott: külsőleg és belsőleg is alkalmazták alapanyagait.
Asszíriában (az i. e. IX. és VII. század között virágzó mezopotámiai birodalom, nagyjából a mai Irak területe) készültek az i. e. második évezredből való, Asszír Füveskönyvek néven ismert ékírásos akkád kőtáblák, amelyeken nemcsak bevált gyógyfüvek receptjei találhatók, hanem az illatozó kenőcsök és parfümök receptjei is, köztük egy illatosított ital kelle- metlen szájszag ellen.

Legelőször bizonyíthatóan a Távol-Keleten használtak parfümöket. Itt volt a legritkább és legegzotikusabb illatanyagok forrása. A fűszerek és az illatszerek kereskedelme és a kereskedelmi utak birtoklása óriási politikai és gazdasági jelentőségre tett szert, az egyiptomi birodalom virágzásához is hozzájárult. Mózes I. könyve számol be róla, hogy amikor Józsefet bátyjai kútba vetik, hirtelen egy kereskedőkaravánt látnak meg: „ímé egy sereg Ismáeliták jőnek vala Gildeából, azoknak tevéi visznek vala fűszerszámokat, balzsamot és mirhát, kik mennek vala hogy azokat vinnék Egyiptomba. ” (Károli Gáspár fordítása) Akkoriban az adók, vámok fontos bevételi forrást jelentettek. (József eladása is, tegyük hozzá rosszmájúan, bár szerencsésebb megoldás volt, mintha eredeti szándékuk szerint megölték volna.)
Hérodotosz görög történetírónak (kb. i. e. 484-424) köszönhetően, aki beutazta az akkor ismert egész világot, meg-bízható ismereteink vannak a szomszéd kis-ázsiai népek és az egyiptomiak illatszereiről, elsősorban a tömjén és a mirha előállításáról. Egyiptomban olajokból bedörzsölésre alkalmas illatszereket készítettek, a nők szemöldöküket korommal vagy más festékkel, alsó szemhéjukat zöld színű malachíttal festették. Az egyiptomi kozmetika fejlettségéről a feltárt királysírok és a múmiák mellett talált tárgyak, csodálatos illatszertartóik is ékesen tanúskodnak.
Jóval később ugyancsak egy egyiptomi hölgy, Kleopátra királynő (i. e. 69-30), elsősorban szokatlan szépítkezési szokásából lett híres, akárcsak később, a XVI. században Stuart Mária skót királynő, aromás borban és tejben fürdött. Sokáig Hitték a szamártejet a leghatásosabb szépségmegőrzőnek.
Az egyiptomi kozmetika fejlettségéről a feltárt királysírok és a múmiák mellett talált tárgyak, csodálatos illatszertartóik is ékesen tanúskodnak.

Az isz. IV. században Egyiptomban született görög alkimista a Vegyi eszközökről és kemencékről című könyvében már olyan fejlett desztillációs berendezést ír le, amelynek alapelvét ma is használják..
Említsük meg a legendás római szépségápolást: a császárkori Rómában, majd a Római Birodalom hanyatlása idején is a mértéktelen kozmetika volt jellemző: a rómaiak hajukat majoránnával, arcukat kakukkfűvel, karjukat mentával illatosították. Poppeáról, Néró (i. sz. 37-68) feleségéről jegyezték fel, hogy rendszeresen készített arcpakolást; kedvenc receptje porrá tört borsóvirágból, nárciszhagymából, szarvas- agancsból, árpalisztből készült, tojássárgájával, mézzel, élesztővel összegyúrva.
Európa mind kulturális, mind tudományos téren még mindig az igazak álmát alussza, amikor Kína és az iszlám Arábia kiváló matematikusokat, asztronómusokat, orvosokat és más tudósokat produkál. Ezek az örömteli népek szerették a szépséget és az illatokat minden formában, s igen korszerű higiéniás és orvosi ismereteik voltak. Ismerték a gyógynövények gyógyító hatását, és számos növényi és állati kivonatot állítottak elő terápiás és orvosi célokra.
Igaz az, hogy egy parfüm mindenkinél másképp illatozik?
Igaz. Minden embernek sajátos, egyedi szaga van. Ez függ bőrének adottságától, táplálkozási és életviteli szokásaitól. Ha tetszik egy parfüm a barátnőnkön, nem biztos, hogy hozzánk is illik.
Mohamed próféta azt vallotta, hogy a parfümök keltik életre gondolatait
Mohamed próféta (570-632), az iszlám vallás megalapítója azt állította, hogy a parfümök keltik életre gondolatait. Avicenna (986-1037), a nagy arab orvos, tudós és filozófus tanításai pedig az orvosképzés és gyógyítás alapjául szolgáltak évszázadokon át Európában is. Az arab alkímia, ami a VIII-X. században élte virágkorát, exportálta a tudósok két nagy álmát is a középkori Európába: a bölcsek köue és az élet- elixír megtalálásáét. Az évszázadokon át lankadatlanul, mégis sikertelenül és a legnagyobb titokban zajló kísérletek fő célja arany előállítása volt mindenféle fémből. Ehhez egy csodálatos, mágikus erejű anyagra volt szükségük: a bölcsek kövére, amely minden fémet arannyá tud alakítani. Az alkimisták ugyan soha nem találták meg a csodakövet meg az egészséget s örök életet adó, mindent gyógyító életelixírt, de meddő kísérleteik fejlesztették a gyakorlati kémiát, „melléktermékként” olyan eljárások születtek, amelyek a parfümkészítést is tökéletesítették. Ezen technológiák egyik legfontosabbika a parfümkészítés számára a desztilláció tökéletesítése volt. Európa tehát nemcsak a puskaport, a selymet és a porcelánt kapta Keletről, de az illatszergyártás számára nélkülözhetetlen desztillációs eljárást is.
Róma bukása után a keleti illatszerekhez alig lehetett hozzájutni, s igen megdrágultak. Az egykori Nyugaton ekkoriban csak álmodni lehetett a mesés Kelet kincseiről, parfümjeiről. A hosszú, nehéz és veszedelmes kereskedelmi utak kiszámíthatatlanok voltak, s csaknem elérhetetlenné, az aranyéval vetekedő értékűvé tették az ámbrát, a mósuszt és társait. A nyakban vagy övön hordott kis, finoman cizellált, csodálatos illatokat rejtő gömböcskék, akárcsak az egzotikus fűszerek, a leggazdagabbak kiváltságai voltak.
A várakban, kastélyokban és apátságokban mind több szó esett a Szentföldről és egy Isten által elrendelt hadjárat szükségességéről, amellyel Krisztus sírját kell megszabadítani a hitetlenektől, s az iszlám vallást visszaszorítani.

A keresztes lovagok hadjárataikból mindenféle egzotikus „szuvenírt” hoztak magukkal: finom selymeket, értékes hímzéseket, művészien csomózott szőnyegeket, aromatikus fűszereket, illatozó balzsamokat és eszenciákat. Mindennek olyan sikere volt, hogy Európa egyre többet akart belőlük, és Velence megszervezte behozatalukat. Az illatadalékok kereskedelmét megkönnyítették az arabok tudományos előmunkálatai: a desztilláció alkalmazásával az illatozó anyagokat extraktum- ként (kivonatként) olcsóbban tudták szállítani. Szárított növények terjedelmes bálái, könnyen romló olajbalzsamokat, kérgeket, gyökereket és fadarabokat tartalmazó tartályok helyett kis fiolákat szállítottak koncentrált eszenciákkal.
Eközben nagy buzgalommal folytatódott a bölcsek köve és az életelixír keresése, amelyeket a Nyugat tudományos nyelvén, latinul lapis philosophorum és aqua vitae névvel illettek. Az alkimisták szobáiban, a tudósok kamráiban, a kolostorcellákban, az orvosok és gyógyszerészek laboratóriumaiban a kemencék azért izzottak és a retorták azért buzogtak, hogy aranyat állítsanak elő és életvizet desztilláljanak. Az aranycsinálásból ugyan semmi sem lett, de a desztilláció művészete tovább fejlődött, s meglepő eredményt hozott: találtak egy aqua vitae-t, nevezetesen a koncentrált alkoholt, amely nélkülözhetetlen a parfümök előállításánál. Az alkohol szó - mint láttuk - ugyan arab eredetű, de ők még mást értettek alatta, és a szesz elterjedését és alkalmazását nyilván hátráltatta az iszlám szigorú alkoholtilalma is. Maga Albertus Magnus, a XIII. század nagy német tudósa szintén módszeresen foglalkozott alkohol előállításával szent vizekből. Mindenféle gyógyerőt tulajdonítottak neki: hatásosnak ítélték rossz fogak, béna lábak, pestis és kolera, továbbá búskomorság és elmebaj ellen és az örök ifjúság elérésére.
Hová és hogyan kell a parfümöt a legoptimálisabban felvinni testünkre?
Ez elsősorban az illatszer koncentrációjának függvénye. A híres, fül mögötti csöppentés az extraktumra vonatkozik, ugyanis a parfüm ott fejti ki legjobban hatását, ahol a bőr a legmelegebb és vérrel a legjobban ellátott. Ilyen területek találhatók a fül mögött, a pulzuson, a könyökhajlatban.
A frissen mosott haj, a természetes alapanyagú ruhák és szőrmék igen jó illathordozók. A ruházat alatti bőr különösen sokáig megőrzi az illatot. Aki gyakran cserélgeti parfümjét, vigyázzon az olyan ruhadarabok illatosításá- nál, amelyeket nem mindennap mos. Például nem biztos, hogy egy gyapjúpulóverben maradt illat harmonizál a következő alkalommal használt parfüméval.
Valljuk be, nem teljesen alaptalanul: sok területen csodaszernek bizonyult, fertőtlenítő hatása révén valóban kezelni lehetett vele bizonyos betegségeket, konzerváló hatása gyógy- és illatnövények tartós kivonatainak előállítását tette lehetővé, fogyasztása pedig minden ártalmassága dacára napjainkig ismert és kedvelt.
Ebben az időben született az oleum mirabile, ez a rozmaringból és gyanták alkoholos kivonatából készült „csodálatos olaj”. Idővel elhagyták a gyantakivonatokat, és az alkohol hígítású rozmaringdesztillátum mint Magyarvíz, illetve Magyar királyné vize (Aqua Reginae Hungáriáé) néven indult hódító útjára. Egyszerre volt illatszer és gyógyító szesz. Ez furcsa módon nem magyar, hanem francia találmány, és jellemző módon nálunk vált utoljára népszerűvé. Nevét onnan kapta, hogy egy imakönyvben megtalálták Nagy Lajos királyunk (1326-1382) édesanyjának, Erzsébetnek azt a levelét, amelyben a rozmaringvíz csodálatos, köszvényt gyógyító hatásáról ír. A legenda szerint a hetvenéves Erzsébet a használatától olyannyira megfiatalodott és megszépült, hogy a lengyel király beleszeretett, és megkérte a kezét. E hír alapján vált a rozmaringvíz divatossá, és ezért kapta a magyar királynőről a nevét is. Először a királyi udvarokat és főúri palotákat, később egész Európát meghódította. Egyébként maga a rozmaring sem őshonos magyar virág, hanem a mediterrán tájak szülötte. A Magyarvíz a ma ismert kölnivíz előfutára, a virágvizeket - a rózsavizet és a rozmaringvizet - csak az Eau de Cologne tudta háttérbe szorítani a XVIII. század közepén.
A rozmaringgal illatosított Magyarvíz csodatévő hatása legendává vált
Míg Itáliában és Franciaországban elismert foglalkozás volt az illatszerészé, addig Németországban az illatos vizek gyártása szigorúan egyházi kézben maradt. A kolostorokban szerzetesek és apácák készítették az aromatikus vizeket
Bár itt is előfordult, hogy egy kolostorban született híres parfüm, mint a firenzei Santa Maria zárdában a világhírű liliomvíz, a firenzei írisz\ mégsem a zárdák voltak az illatszergyártás központjai. A XV. században Velence volt a legjelentősebb kereskedelmi csomópont a Közel  és TávolKeletről származó áruk számára. A Velencei Köztársaság lakossága hihetetlen bőségben élt, és szabadon élvezte az importált keleti
Nápolyról azt tartották, hogy az egész világot el tudná látni parfümmel és fűszerekkel
és bizánci luxust. A többi itáliai kikötőváros is a bőségben fürdött. Nápolyról azt tartották, hogy az egész világot el tudná látni parfümmel és fűszerekkel. Ezekben a virágzó városállamokban az arisztokrácia és a feltörekvő kereskedő- és bankárcsaládok versenyeztek a fényűzésben. Az illatok is ebbe a körbe tartoztak: illatozó oldatok és kenőcsök, illatosított szappanok, különleges aromájú fűszerek, virágillatú hintőporok, rafinált sminkek, füstölők, fűszerezett ételek és aromás italok - amelyeket olykor megmérgeztek, így az előkelőségek állandó előkóstolót alkalmaztak - mindennaposakká váltak. (Kitartóan tartotta magát a híresztelés, miszerint az emberek mérgezett kesztyűkkel megölhetik egy-mást.) Európa más részein csodálattal vegyes irigységgel és megvetéssel szemlélték a luxusnak ezeket a csúcsait, s az elvetemültségnek, kapzsiságnak és gátlástalanságnak - amellyel párosult  ezen mélységeit. Ezt a bűnös fényűzést a Borgia hercegi és pápai családdal azonosították, elsősorban Cesare (1475-1507) és Lucrezia Borgia (1480-1519) pápasarjakkal, VI. Sándor pápa (eredetileg Rodrigo Borgia) gyermekeivel.
Ekkoriban az itáliaiak voltak a leggazdagabb európai polgárok; mindaz a luxusáru - parfümök, kozmetikumok és ezek nyersanyagai amelyre Európa többi részének szüksége volt, itáliai átrakodóhelyeken keresztüljutott el hozzájuk.
A világ változóban volt: 1453-ban a törökök elhódították Konstantinápolyt Velencétől, és elindultak a nagy felfedezőutak. 1489-ben a portugálok első ízben körülhajózták Afrikát, 1492-ben pedig Kolumbusz Kristóf (1451 -1506) fölfedezte az Újvilágot Ettől kezdve a hajózó nemzetek saját hajóikon szállították a keleti, majd a dél-amerikai kincseket. Az Újvilág felfedezésével Amerika újabb illatos virágokkal, rafinált illatszerekkel - többek között a mexikói tubarózsával, a labdacsakáciával, a perui heliotroppal és a mexikói fűszervaníliával - gyarapította Európát és a világot.
Az Újvilág felfedezésével Amerika újabb illatos virágokkal, rafinált illatszerekkel gyarapította Európát és a világot
A földrajzi felfedezésekkel egy időben az Itáliából indult reneszánsz átterjedt Európa északibb területeire is. A művészetek és tudományok mellett az illatszergyártás is mesebeli módon felvirágzott. Szilárdan tartja magát az a legenda, hogy az újkori európai illatszergyártást az olasz származású, majd II. Henrik révén francia királynévá lett Medici Katalin (1519-1589) honosította meg. Állítólag már 1533-ban - mint menyasszony - útja során megállt Grasse-ban, és hamarosan ismertette az udvarral, hogyan készítik a parfümöt. Volt honnan merítenie ismereteit: az olasz nők a XVI.
Egyes gyapjúmosó szereket az anyaghoz illő illatjelleggel illatosítanak, s ez a frissen mosott pulóvernek kellemes szagot kölcsönöz. Akinek párologtatós vasalója van, a vasaló vizébe is tehet egy kevés parfümöt. Az üres flakonok, amelyeket szokás a szekrényben őrizni, egy ideig még valóban illatoznak. A túlzott parfümözés persze itt sem ajánlott, hiszen aki öltözéke miatt vándorló illatszekrény, az már nem használhat más parfümöt.
Az V. században már nagy hagyományokat követve használták az illatszerek sokaságát; arcuk minden részét különféle olajokkal finomították, de alkalmaztak vaníliakrém vagy mandulatej arcpakolást, arc- és szájfestéket is. Medici Katalin egyedülálló hatása a franciákra azonban valószínűtlen, nemcsak azért, mert akkor még csak 14 éves gyereklány volt, de a fennhéjázó kamarilla nem fogadta volna el egy feltörekedett itáliai polgár útmutatását. A Mediciek ugyan gazdagok voltak, de csak nemességet kapott bankárok... Valami igazság azonban mégis lehet az anekdotában, ugyanis Katalin kíséretében voltak Cosimo Ruggieri és René urak, előbbinek inkább politikai szerepe lett, utóbbi viszont hamarosan üzletet nyitott Párizsban, a Pont Saint-Michelen, s neki is köszönhetően az olasz parfümök és porok hamarosan rendkívüli népszerűségnek örvendtek. Illatos vizei, púderei, pomádéjai és szépségkenőcsei átütő sikert arattak. S mint említettük, Frangipani mester révén ez volt a valódi parfüm feltalálásának százada is. Ezt megelőzően Franciaország sokáig nem számított parfümhatalomnak. A franciák a középkorban bíztak hazai gyógynövényeik és illatos növényeik jótékony hatásában, egzotikus eszenciákat importáltak Marseille-en keresztül, ahol hamarosan virágzó szappanipar fejlődött ki.
PARFÜM 97 - ILLAT TÁRLAT 200 KÉPBEN
részlet

No comments:

Post a Comment

Labels

& (1) 10 (1) 100mg (1) 2 (2) 30 (1) 35 (1) 3d (2) 3in1 (1) 50 (2) 90 (1) a (7) abc (2) adipex (1) agent (1) ajak (2) ajakfeltöltés (2) ajakpiercing (1) ajkak (1) akció (4) akril (1) alapozó (1) alatt (5) alhasi (1) alkalmas (1) alkalmi (1) allergia (1) alli (1) alma (1) alopecia (1) alvásigénye (1) aláta (1) amalgám (1) Aminexil (1) ananásszal (1) Ananászos (1) androgenic (1) anyaga (1) anyatejes (1) apróbojtorjánfű (1) arany (3) aranyékszer (1) arcápoló (1) Aszalt (1) aszimmetriája (1) aszpikban (1) Avokádós (1) azonnal (1) baba (3) babakocsi (16) babaápolás (1) barnarizzsel (1) bazsalikomos (1) bb (1) beavatkozások (1) behelyezés (1) belövés (1) bemutató (1) bepanthe (1) bergon (1) betadine (1) beteg (1) betegség (3) betegségek (1) betét (5) betűtípusok (1) bevált (1) beágyazódás (1) biointimo (1) bizsu (1) Blizzident (1) blog (1) blue (1) bmi (2) borotva (1) borsmártással (1) borsós (1) brendon (1) Brokkolis (1) brokkolival (1) budapest (2) budapesten (1) budapesti (1) bugaboo (1) buli (1) burgonyakrokettel (1) burgonyapürével (1) bvlgari (1) bánfi (1) bórax (1) bőrbetegségek (1) bőrfiatalítás (2) bőrradír (1) c (1) calvin (1) cam (1) cameleon (1) candida (2) canesten (3) causes (1) cellulitisz (1) chicco (1) chilis (1) chloé (1) chutney-val (1) chérie (1) cici (1) cickafarkfű (1) citrommártással (1) clarasept (1) cobra (1) condom (1) csalánlevél (1) csecsemő (1) Cseresznyés (3) csillapító (1) csillámporral (1) csipkés (1) csirke (21) csirkecomb (5) csirkefasírt (1) csirkegulyás (1) Csirkehab (1) csirkehús (1) csirkemell (13) csirkemellsaláta (1) csirkemájas (1) Csirkemájpástétom (1) Csirkepástétom (1) csirkeragu (1) csirkeszárny (1) csirkés (2) Csokoládés (1) csukható (1) csukló (1) császármetszés (1) csípőről (1) csípős (1) csókálló (1) Currys (1) céklasaláta (1) céklával (1) címe (1) deess (1) Dercos (1) design (2) diffuz (1) dior (1) divat (1) divatos (2) diéta (2) diétás (1) dió (1) diólevél (1) Diós (3) dm (1) dolce (1) douglas (2) dr (1) duo (1) díjai (1) díszítés (3) e (1) effektus (1) egyedi (1) egyszerű (5) egyszerűen (1) egytálételek (1) egészben (2) ekcéma (1) eladó (3) eldobható (1) elkészítése (1) ellen (3) ellene (1) elleni (1) ellátás (1) elszíneződés (1) első (1) eltávolítás (2) eltávolítása (1) eltüntetése (2) előjáték (1) elősegítése (1) először (1) előtti (1) emlő (1) energetix (1) Energy (1) enni (1) epilálás (4) epilátor (1) eredeti (1) esemény (2) esetén (1) esküvőre (1) esni (1) extra (1) ezerjóvű (1) ezüst (4) fasírt (1) fehér (2) fehérarany (2) fehérnemű (6) fehérneműk (2) felett (5) felragasztás (1) felrakás (2) felrakása (3) felvarrás (1) fertőzés (1) festékkel (1) fiatalos (1) fillikid (1) finomhámlasztás (1) fogamzásgátlás (2) fogamzásgátló (6) fogamzásgátlók (1) fogfehérítés (5) fogfehérítő (1) fogfájás (1) foghúzás (1) fogkrém (2) fogkő (1) foglalat (1) fogtömés (7) fogyasztó (1) fogyatékos (1) fogyás (5) fogyókúra (2) fogyókúrás (1) fogászati (2) fokhagymával (1) FOLLIKULÁRIS (1) folyadék (1) formák (1) fortély (1) forum (1) francia (1) franciás (1) freesia (1) fue (1) fáj (1) fájdalom (1) fájdalommentes (3) fájdalommentesen (1) férfiaknál (1) fólia (1) fóliázása (1) fórum (1) fül (1) fürdőruha (2) fürdőruhák (1) füstös (1) főtt (1) gabbana (1) galuska (1) galuskával (1) garancia (1) garnier (1) gesztenyés (1) ght (1) gomba (2) gombasalátával (1) gombás (4) Gombával (1) gondozás (1) gyakorlatok (1) gyanta (1) gyantázá (1) gyantázás (2) gyantázása (1) gyerek (1) gyermek (1) gyermekek (1) gyermekvállalás (1) gyors (2) gyorsan (3) gyulladás (1) gyógyiszap (1) gyógynövény (1) gyógynövényekkel (4) gyógyszer (2) gyógytorna (1) gyógyulás (1) gyógyítása (1) gyömbéres (1) gyöngyből (1) hagyományos (1) hair (2) hajcsepp (1) hajfestés (1) hajhullás (10) hajhullást (1) hajszesz (1) hal (1) hasplasztika (1) hasról (1) használata (2) használt (6) hatásai (2) hatásos (2) hatékonysága (1) hatóanyag (2) heg (1) helyen (2) helyreállító (1) henna (4) hennafestés (1) heveny (1) hidegen (1) hideggyanta (1) hidratáló (2) hintőpor (1) hiány (1) hogyan (7) homeopátiával (1) hormon (1) hormonmentes (1) hormonális (2) hosszú (2) hozzád (1) hozzászólás (1) hozzávalók (2) háromfunkciós (1) házi (1) házilag (16) házilag olcsón (1) hét (1) hétköznapi (1) hónapos (1) hölgyeknek (1) Hölgyszeszély (1) húgyúti (1) hüvelygomba (6) hüvelygombát (1) hüvelygyulladás (3) hüvelykúp (1) hüvelyszárazság (1) ideig (1) idő (1) II. (1) ikerbabakocsi (1) illat (1) illatok (1) illesztés (1) illő (1) implantátum (1) in (1) industrial (1) ingyen (1) ingyenes (1) intim (10) intimissimi (1) intimtölcsér (1) inzulin (1) ipl (1) jelei (2) jelentkeznek (2) jobb (1) Joghurtos (1) jojo (1) Juhtúrós (1) jázmin (1) (3) Kakasrétes (1) Kakaós (1) kalória (1) kanyaró (1) kapni (1) kapormártással (1) Karalábés (1) karikagyűrű (1) karácsonyra (1) karát (1) Katalán (1) kelkáposzta (1) kellékei (1) kenyér (1) kerül (1) kerület (1) ketokonazol (1) kezdete (1) kezdő (1) kezdődik (1) kezdőknek (2) kezelés (2) kezelése (14) kiegészítő (1) kiegészítők (1) kisbaba (2) kismama (1) kivonat (1) kiütések (1) kiőrlésű (1) klein (1) klinikailag (1) klinikája (1) klotrimazol (1) klímax (1) kockák (1) Kolbászos (1) kombi (1) kondom (1) kontaktlencse (9) konzultáció (1) kor (1) kosaras (1) kozmetika (2) kozmetiku (1) krasznai (2) kristállyal (1) kristály (1) krém (8) krémek (4) Kukoricás (1) kupon (1) káposztával (2) képek (7) képekkel (3) kéregben (1) késleltetése (1) készítés (5) készítése (2) kínai (2) köldök (2) kölni (1) könnyen (1) Körtés (1) köröm (1) körömvirág (1) kövér (1) közben (1) lacost (1) ladycup (1) lakk (1) langyos (1) lapra (1) lassítása (1) latex (1) legjobb (4) legmenőbb (1) legtartósabb (1) legyek (2) lehet (3) lencsepürével (1) lengyel (1) lepény (3) leszedés (2) leszedése (1) Levesben (1) libresse (1) light (1) Lipogaine (1) liposzukció (1) listerin (1) loreal (1) loss (2) láb (1) lágy (1) légzésszám (1) lépésre (1) lépésről (2) lézeres (3) lúgosítás (1) magam (1) magas (2) magazin (1) magyar (1) magzatvíz (1) mandula (1) mandulás (1) marha (1) Mediterrán (2) medál (1) medállal (1) meg (1) Meggyes (1) megjött (1) megszűntetése (1) megtermékenyítés (1) megtermékenyülés (1) melanin (1) mell (3) mellimplantátum (1) mellkas (1) mellkisebbítés (1) mellműtét (1) mellplasztika (4) melltartó (3) mellékhatásai (2) melyik (6) men (1) mennyi (1) mennyibe (3) menopauza (4) menstruáció (2) menyasszonyi (1) menzesz (1) merevítős (1) microdermal (1) mikor (4) mikrohullámon (1) Mimóza (1) minoxidil (1) minták (1) miss (1) misty (1) mit (1) modern (1) mogyorós (2) molett (1) moletteknek (1) mustáros (1) mutatkoznak (1) mágneses (2) májas (2) mákos (2) Málnás (1) márkák (3) márkás (1) mártással (1) méretek (1) módján (1) módszerei (1) módszerek (3) Müller (1) műkörmös (1) műköröm (13) műszempilla (14) műszempillák (1) műtét (3) nagyobbítás (1) napernyő (1) napi (1) napos (1) nappali (2) narancsmártással (1) naygker (1) nedvességet (1) nem (1) neogranormonnal (1) nevelése (1) nivea (3) NuvaRing (1) nyak (1) nyaklánc (4) nyelv (2) nyugtató (1) nyári (3) nyárra (1) nélkül (7) nélküli (1) nívea (1) növelése (1) (2) Nőgyógyászati (1) női (8) nőknél (2) Octenisept (1) oep (1) ofotért (4) olcsó (6) olcsó sztk foghúzás (1) olcsón (22) Olívás (1) online (3) orrpiercing (1) orrplasztika (1) orvos (1) orvosi (1) otthon (13) otthoni (6) paprikás (1) paradicsomos (1) parfum (1) parfüm (13) parfümoutlet (1) parfümszalon (1) parfüméria (1) pattanás (1) pcos (2) pesszárium (1) petefészek (1) petesejt (1) petrezselyem (1) ph (1) piercing (11) pihenőszék (1) pinkcup (1) piros (1) pirosság (1) piskótatészta (1) plasztika (1) plasztikai (4) porcelán (1) Portugál (1) ppt (1) prada (1) praktikák (1) progesztogén (1) provocateur (1) puhább (1) pulyka (6) pulykacomb (2) Pulykafelfújt (1) Pulykafodor (1) pulykamell (8) pulykanyársak (1) pulykarolád (1) pulykasaláta (1) pulykasült (1) pulykatekercs (1) pulykatokány (1) pulykazseb (1) push (1) pánt (1) pástétom (1) pépet (1) Péter (1) pöttyök (1) púpos (1) quinny (1) quotes (1) ragasztás (1) ragasztása (1) ragasztó (2) ragu (1) rakott (3) recept (14) receptek (10) receptorok (1) regnerálódás (1) rekonstrukciós (1) rendelés (7) rendelési (1) rendelőben (1) retard (1) revalid (1) rezisztencia (1) rezisztens (1) rizses (1) rizzsel (1) rolád (1) rossmann (2) ránctalanítás (4) ránctalanító (5) rántott (2) répás (1) részeges (1) római (1) rúzs (1) sajtmártásban (1) sajtos (5) saját (1) saláta (1) sampon (1) savanyú (1) sebész (1) sebésze (1) sebészet (2) sertéshálóban (1) sexy (1) shop (1) smink (8) sminkecset (1) sminkek (1) sminkeljünk (1) sminktrend (1) solac (1) sonkás (4) SOTE (1) specialitás (1) spermicid (1) spirál (2) sportmelltartó (1) spárgamártásban (1) swarovski (2) szamócái (1) szauna (1) szavatosság (1) szedése (1) szegedi (1) szelet (5) szem (2) szemcsepp (1) szemüveg (2) szemüvegkeret (2) szemüvegkeretek (1) szeműveg (1) szentkirályi utcai foghúzás ára (1) szerek (1) szeretnék (1) szexi (1) szilikon (1) szilveszteri (1) szilveszteri smink (1) szilvával (1) szolárium (1) sztk (4) sztk fogászati árak (1) szájsebészeti (1) szálankénti (1) száraz (1) szárnyas (3) szép (1) színek (1) színezett (1) szúrás (5) Szülészeti (1) szürke (1) szőlőcukor (1) Szőlős (1) szőrtelenítsünk (1) szőrtelenítés (2) szőrtelenítő (1) szűrős (1) szűrővizsgálat (1) Sárgabarackos (1) sárgatesthormon (1) sóoldat (1) sült (5) sütve (1) sütőtők (1) tabletta (3) tampon (1) tanga (2) tanácsok (5) Taorminai (1) tapasztalatok (1) tapasztott” (1) tartós (7) tb (3) tb-re (1) tea (1) teherbe (1) teherbeesés (1) tehetünk (1) tejszínes (2) teljes (1) telogen (1) terhesség (5) természetesen (1) tervező (1) testazonos (1) teszt (1) tetoválás (10) textil (1) thyroid (1) tincses (2) tini (1) tippek (6) tisztasági (1) tisztitas (1) tisztítása (3) titán (1) tojásos (2) tokány (1) Tonhalkrémes (1) top (1) tortába (1) treatment (1) triumph (2) tud (1) tyúk (1) tálban (1) támogatott (1) támogatás (1) támogatása (1) támogatással (2) táplálás (1) tárkonyos (1) téli (1) tényleg (1) térítési (1) tésztával (1) tökmag (1) töltött (13) török (1) túladagolás (1) túrókrém (1) túrómártással (1) tünetei (2) tünetek (1) ultrahangos (2) up (1) után (7) utáni (6) uv (1) vagy (1) valaki (1) varga (1) veet (1) veszélye (1) veszélyei (2) vichy (2) video (1) videó (2) villámgyors (1) visage (2) visszatérő (1) vitamin (2) vizsgálatok (1) vákuum (1) változó (1) változókor (1) változókori (1) vásárlás (2) védekezés (1) végleges (1) vélemény (1) vélemények (2) vény (3) vétel (1) webshop (1) webáruház (1) women (1) xl-s (1) zománc (1) zselé (2) zselés (3) zsemlés (1) zsolt (1) zsírleszívás (2) zsíros (1) zsírral (1) zsírsavakat (1) zöldborsós (1) zöldséges (2) állplasztika (1) állítsuk (1) által (1) ápolás (2) ár (6) ára (23) árai (1) árajánlat (1) árak (15) árlista (3) Édes (1) éhezés (1) éjszakai (4) ékszer (6) ékszerek (5) építés (1) érzéstelenítés (1) és (6) étel (1) ételek (1) étkezéssel (1) étrend (1) étvágycsökkentők (1) év (1) ótvar (1) öblögetés (1) öntapadós (1) öregedés (1) örökölt (1) összehasonlítás (1) összetevői (1) összetétele (2) ösztrogén (1) üzlet (1) ősszel (1) őszi (1) őszibarack (1)